Utazóm


2019.aug.18.
Írta: (P)Zizi8 Szólj hozzá!

Édesapámhoz!

Várod még, de már nem kanyarodik mosolyra ajka.
Ölelnéd még, de már nincs a melegen ölelő atyai karja.
Súgnád még fülébe, hogy szereted,
S, hogy felnevelt, érte minden tiszteleted!
Mesélnéd habókos, néha keserű életed,
Égből figyel  már, de nem jön imáidra feletet.
Újabb űr tölti  meg a szívemet, egy Édesapát feledni nem lehet.
Száljon hozzád fel az égbe e szerető üzenet,
Drága családod soha-de soha nem feled!

Szeretünk Örökké! Zizi

Címkék: Kedvencek

Mintha

Mintha meghaltál volna, majd úgy teszek. 
Megsiratlak, és lelkem mélyére temetlek. 
Benne leszel minden szóban, egy zenében, és álmaimban. 
Képeken majd magam mellé képzellek s képzeletben szorosan ölellek. 
Nem látlak, csak álmaimban, 
A paplan takar majd, s azt hiszem, ott vagyok a karjaidban. 
Elfeledni nem foglak, érinteni nem tudlak. 
Keserű könnyeim majd érted hullatom, 
Mi lehetett volna mindet meg tagadom. 
Zizi
                  💔💖

Ő

  • - Mert nem mindegy Ki az!
  • - Miért nem elég az amit kapsz? 
  • - Nem akarok kapcsolatot! 
  • - Bírlak 
  • - Szeretlek 
  • - Fontos vagy! 
  • - Nem akarlak elveszíteni 
    - Mindig itt leszek  neked!
    - Nem engedem,hogy törölj!
    - Nem tudlak elfelejteni! 

Szavak, kimondott gondolatok férfiaktól vagy attól a Bizonyos férfitól, Akit már kislánykoromba megálmodtam magamnak. Álmaim férfija: gondoskodó, jó humorú, kedves, soha nem bántó, Magas, barna haj, barna szemek, barna bőr igazi Adonisz. Gyermeki rajongás, plátói szerelem egy ideál. Egy ideál, aki létezik, akit érintettem, csókoltam, öleltem. Létezik és vele lehettem. Senki más nem kell csak Ő a nagy Ő! Mert létezik!  
Zizi 

Nefilimek léteznek



“Énok könyve szerint eredetileg „őrzőkként” lettek kiküldve a Földre.” 
Ősi mítoszok legendák övezik létüket. Hatalmasok voltak, erősek és szépek. A múlt legendáiban félig istenek félig emberek. Mi más is lehetnél Te, ha nem egy közülük? Isteni szépséged, emberi gyengédséged ragyogó elméd, felfoghatatlan vonzerő mágikus szenvedély. Uralod a hegyet, a nap sugarait fényesebbé teszed. Isteni hatalmad fölöttem, szinte huncutan élvezed. Magas vagy, számomra minden módon tökéletes. Az aurád lilán ragyog körülötted, elbájol és elkényeztet. Társaságban uralod a teret, lenyűgözöd a köréd gyülekező tömeget. Mi más is lehetnél, ha nem egy fél isten? Te, aki még gonoszkodni is édesen tud. Te kire, ha bár bánt is, haragudni mégsem tudok! Így látlak Te félisten, igy érzek Te lelketlen! Nem vagy ember, Nefilim! Ragyogsz az éjben, és nappalban, meglátogatsz álmomban. Megérzed, ha rossz vagyok, Rám szólsz mikor távolodok. Érzed mikor feladom, keresel, ha Rád hagyom. Én csak egy pici ember vagyok jól tudom, de méltó vagyok egy félistenhez, mert bennem megvan az isteni erő a kitartáshoz, és az életben minden nemes és borzalmas harchoz. Méltó egy Féllény szerelmére, méltó egy félisten szeretetére! Nem láttad még erőm, és a küzdelmem. De azt már tudod mennyi a kitartás bennem. A Nefilimek  léteznek, és közöttünk járnak peckesen. El taposva a pórnépet, a kegyeikért küzdőket. Majd Ők választanak, mert isteni joguk, hogy ki ér fel mellé és hozzájuk. Nem tudhatjuk biztosan az e, de mikor találkozunk eggyel már érezzük, hogy Ő más, nem csak egy gyarló ember! A Nefilimek “párosodni” vágytak erre a földre, a szerelmi életet vágyták el az emberektől, nem mások Ők csak égi jövevények kik a földi vágyakra szomjasok. Valljuk be isteni szeretők! Találkoztam eggyel biztosra mondhatom, jobb szerető a világon rajta kívül nem létezik, s nem is találhatok! 
Zizi  

Május

Édes május, mit hozol? 
Mivel sújtol, s átkozol? 
Mivel bántod lelkemet? 
Miért látom, Aki nem szeret? 
Édes május ne kínozz, 
Szerelmet adj ne bánatot! 
Édes május könyörgöm, 
Szeretni vágyom, de csak Őt s mást NEM! 
Hozd el Nekem szelek szárnyán, 
Éltese még a szívem egy éjszakán. 
Öleljem egy picit még, 
Csókoljam míg ver e szív. 
Zizi 

Defekt

Új világ, új életszemlélet. Manapság divat köcsögnek, lenni és trendi dagadtnak lenni. Trendi, ha nem vagy emberi és nincs normális értékrended. De divat a luxus, divat ha eltart egy lóvés pasi aki kettőig nem tud el számolni, és képtelen bármilyen emberi megnyilvánulásra, csak az hajtja mekkora a farka....Undorító és szánalmas. Jó ég emberek! Mi van veletek? Érettek a pusztulásra, ketyeg már a nagy óra. Végleg letelt remélem a számlálója!!! 
  
Zizi 

Mámor

Egy üveg bor, egy altató,
És végre álmok Nélkül hajtom le fejem.
Egy apró rezdülés, mi meg dobogtatja szívem.
Nem hallok már semmit, testem ,lelkem  ellazul,
Mint sötét pokol az ég alatt visszavonulót fúj.
Nehéz érzés ég veled,
Fájó kétség égek Veled!
Elnyomom a bánatom,
Hülye szívem nem hagyom.
El vetted a lelkemet,
Sötétbe dob mindened.
Mondanám,hogy ég Veled,
De mámorba égve kérlellek.
Miért e kín?
Miért e fájdalom?
Hisz  megfogadtam,
Bántani  magam soha többé  nem hagyom!

Zizi

Őrület

Mint Sűrű köd a tó fölött,
Lopakodsz a ház előtt.
Látlak, érezlek nem bújsz el.
Csak Te vagy aki őrültnek nézel.

Nézlek, ahogy settenkedsz,
Hátad mögé leselkedsz.
Nem e fürkésznek árnyékok,
Mert érzed titkon ott vagyok.

Látlak, érezlek a lelkemmel,
Szemem elől miért bújsz el?
Tilosban jársz úgy érzed?
Csak igaz szavad, mit Én kérek.

Téged látlak mindenhol,
Ki ajkaimra fényt csókol.
Borulj hát a keblemre,
Súgd szavaid fülembe.

Mondd el, hogyha vétkezel,
Úgy könnyebben engedlek majd el.
Sűrű köd is felszáll majd,
Szívem jobban nem hasad.

Zizi

Egyszer majd

Egyszer majd porrá s hamuvá vállnak a képek, 
Egyszer majd meggyötör az élet.  
Egyszer majd törlődik a fájó emléked, 
S egyszer majd olvasol egy verset, 
És az idézet, előhoz egy érzést, egy elfeledett Embert. 
Feledett Embert, ki szeretett téged. 
Egy Nőt, aki más volt, Egy Nőt, Aki szeretve ölelt, csókolt. 
Édesebb csókot, mástól hiába vártál, 
Szeretőbb ölelést, Senkitől nem kaptál. 
Mindezt a szenvedélyt és vágyat irántad, Senkitől nem kaptad. 
Igaz szeretetet, odaadást csak egy igaz szívtől kaphatsz. 

Zizi 

Fáj III llúzió II..

Az Én kis Illúzióm! 
Illúzió, mert elhittem a szavaid! Szó volt róla, hogy visszamegyek Angliába. 
-Neked könnyű lesz, mert támogatlak! Mondtad úgy, hogy elhiggyem. És elhittem. 
-Fontos vagy Nekem! Mondtad úgy, hogy elhittem! 
-Nem akarlak elveszíteni! Mondtad meggyőző átéléssel, végtelenül szomorú arccal, s elhittem! 
-Nem hagyom, hogy törölj Én mindig itt leszek Neked, nem fogsz tudni elfelejteni! Mondtad mikor törölni akartalak az életemből minden lehetséges módon. Ezt is elhittem. Erre most Te vagy aki töröl. Minden évben ugyanaz a sztori. Minden évben tavasszal megléped ugyan ezt. Eltűnsz hónapokra ugyan azzal a sekélyes kedvességgel, hogy úgy tűnjön Te csak jót akarsz Nekem mert szabadon engedsz! Élhessem az életem! Aztán mikor már megbékélek a gondolattal és elkezdenék élni a szabadság nagy lehetőségével előkerülsz a semmiből és kifaggatsz kivel, mikor, mit csináltam? Ez normális? Féltékenykedsz, aztán úgy érsz hozzám, mint még soha Senki testem, lelkem egyszerre öleled, égeted, perzseled. Kufárkodsz az érzelmeimmel, de ne hidd, hogy ez mindig így lesz! Talán ez az utolsó köröd. Talán a mostani az utolsó lehetőség. Én kijavítom, amit elszúrtam. Te megteszed majd ugyanezt? Érek Neked ennyit, esetleg többet? Ez az Én illúzióm, de Kedvesem Te építetted! Igen, mert engedtem, igen mert elhittem!

Zizi 
süti beállítások módosítása