Utazóm

2020.feb.25.
Írta: (P)Zizi8 Szólj hozzá!

Pillanat

A piros selyem  szalag végig siklik lágyan, selymesen  meztelen bőrömön, rátekeredve csuklómra gúzsba köt és szemében leplezetlen vággyal, kíváncsisággal  fürkészi testem válaszát a tetteire.
Hálásan nyögök  fel és kezdek  vonaglani  karjai  közt. Minden apró  érintés  lángoló  nyomot hagy puha érzékeny  bőrömön. Az éjszaka félhomályba burkolja vágytól remegő testemet, ahogy egymásba fonódva kapcsolódunk test, és lélek abban a tökéletes pillanatban. Lágy, finom, puha, gyengéd érintések, ölelések amivel  magához  húz és oda láncol.

Zizi

Life


Képzeletben visszatérek a mi kis faházunkba a havas erdő mélyén melyet mi teremtettünk a mókuskeréknek tűnő hétköznapjainkba, egy kis apró házikót messze mindentől, magasan a hegyek ölelésében a mi kis magányunkban elcsendesedni a külvilág zajától és csak egymásra figyelve ölelkezve szerelmesen, kedvesen, és meghitten a mi kis világunkba. Ezt teremtettük meg, egy társasház első emeleti lakásának a fürdőszobájának mélységes, magával ragadó csendjében, pár gyertya és illó olaj egy pohár ízletes bor, és egymást ölelő karjai közt, melyet vissza vágyok a maga kis miliőjébe, a maga kis szívem mélyén dédelgetett hatalmas érzéki csodába, amit volt lehetőségem (…)  oldalán megélni. Vissza vágyom minden percét, (...) minden gyengéd, és néha vadul, szenvedélyes érintését a testemen. Fejben visszatérek a szex-től, és illó olajoktól áporodott testnedvektől illatozó kis helyiségben, ahol vissza kívánom azt az igazi felszabadult férfierőt, amely birtokba vette a testem, órákon keresztül. Az izzadtság cseppekre a tarkómon, vadul szétzilált hajam tincsekben állva árulkodtak a heves vágy kiteljesedéséről, remegő ajkaim és lábaim mind arról árulkodva mily szenvedélyesen vettük egymást birtokba (…)-al. Az érzésre, ami már örökre belevésődött a testembe, és a lelkembe. Önfeledten tudtam átadni magam a férfinak, aki csak apró érintéseivel is olyan mélyen felkorbácsolta a szenvedélyem, mint eddig senki, és soha. Vágyom rá, de nem csak ezek miatt a szenvedélyes órák miatt, hanem mert több volt ez a képzeletbeli burok, mint egy szenvedélytől túlfűtött aktus. Több mert egyszer az életemben azt éreztem végre otthon vagyok (…) karjaiban. Végre egyszer azt éreztem megtaláltam a mi kis világunkban a helyem, amit éveken át kerestem. Több mint egy-két Átmulatott éjszaka, mert (…) -hoz mindenhogy kapcsolódni tudtam. Karmikus kapcsolat, melyet talán évtizedeken át vonzok és élek át újra meg újra. Kapcsolat, mely lehet most végre beteljesedhet, vagy örökre a mélységbe temethet. 
Zizi 

Sóvárgó emberek, élettelen életek!

Sóvárgó emberek, élettelen életek, ami leginkább jellemzi napjainkat. 
Adott egy bohém fiatal, ki keresi helyét, életét, érzéseit, értékeit a világban, de nem találja. Adott egy üzletember, ki építgeti összeomlott életét, kutatja Önmagát, félve, hogy valamiről lemaradt, keres kutat valamit, amiről Maga sem tudja mi az. Közbe azt mondja Neki már mindene megvan. Adott egy ereje teljében élete legjobb éveiben járó munkájában elhivatott katona, aki csalódásokkal telve, reményvesztetten kapaszkodik bármibe, ami egy picit kizökkenti monoton egyedülálló életéből. Bár városok, országok választják el Őket egymástól, egyvalami mégis közös bennük. Keresik az igaz szeretetet, ami lehet egyszer nem is a távoli jövőben a karjukban volt, mégis elengedték, mert azt hitték van még valami, ami jobb, ami több. Kufárkodnak az érzésekkel, míg nem tudják mit keresnek, sosem fogják megtalálni. Az embereknek magukkal kellene tisztában lenni elsősorban, mielőtt a vágyaik hajszolásába kezdnének. Vágyaik elmúlnak, alább hagynak a mértékek, és közbe bele sem gondolnak mennyi embert tesznek maguk körül tönkre. Nem nézik a hátrahagyott hamu kupacot, amit a hirtelen jött vágyuk lángjaiban emésztettek fel. Tovább mennek és hajszolják a semmit, hajszolják azt, amiről fogalmuk sincs mi!? 
Ez lenne az élet? 
Pillanatnyi mámorért, életért- életet? 
Zizi 

Kapcsolat



Kapcsolódni, csak  a lelkünkkel  lehet igazán.
Mikor a lélek nem  kapcsolódik, a test nem  felel, és nem érez, csupán  elfogad.
Elfogad egy érzést, és megéli  ,de kiteljesedni  nem képes.
Mert a lelke nem kívánja, nem érzi, nincs benne a pillanatban.
Halott tárgyként engedi  meg magának, a másik  személynek, hogy kedvére tegyen, még akkor is ha nincs benne érzelem..
Gúzsba kötött pillanat, álmaimban meg maradt.
Az emberek vágynak egy érzésre, azt hiszik tanulható..azt remélik megkaphatják egy embertől, aki képes volt valaha tiszta szívvel szeretni. De a velejáró felelősséggel mar képtelenek megbirkózni, miután a vágyuk tárgyát meg kapják. Nem kérhetjük egy ember pici darabját, hogy csak kóstolgassuk aztán visszaköpjük, mert nem olyan édes., és csak azt együk meg ami Nekünk kell belőle..Az ember törékeny..nem adhatunk minden éhezőnek egy-egy falatot, mert a végén el fogyunk.


Zizi


süti beállítások módosítása