Megszelídültem, nyugodt csendes vízre eveztem.
Silány kevély nélküli érzelem ennyi, mi most jut Nekem.
Kedves bajos, baljós mosolyok, az állatot ki vagyok csak Te tudod.
Nem érted és nem érzed testem minden vágyát,
Nem érted s nem érzed torkom kéjes sikolyát.
Csak Te tudtad s Te érezted,
Csak Te érted s Te éltetted.
El temetted s vele együtt engem is,
Vágyok még Rád, de feledlek már Én is.

Zizi