Sohonyai Attila - Fejet hajtva lényed előtt (Előadja: Szabó Sipos Barnabás)
Gyönyörű!
Utazóm
My eyes
Ne kérdezz már semmit,
csak a szemeimbe tekints!
Mit látsz benne mond csak?
Ők nem hazudnak.
Mit láttál mikor utoljára bele néztél?
Mit láttál amikor az ajtóból vissza léptél,
és egy utolsó puszit még ajkaimra leheltél?
Mit láttál bennük míg az öledben ültem?
Míg a karjaid közt el merültem?
Merengtem a semmibe,
Vagy áhítattal bámultam a szemedbe?
Egy megtört ,szerelmes lelket?
Vagy a szexre éhes némbert?
Mit látsz, hogy ha Rám gondolsz?
Mit súg szíved mikor meg csókolsz?
Zizi
Dilemma
Motivációs videók tömkelegével találkozunk nap mint nap közösségi hálózatokon,és egyéb spirituális tanokat követő s idéző oldalakon. De melyik a helyes út? Szkeptikussá kezdek válni ezekkel a dolgokkal kapcsolatban,mert néha egyik tan üti a másikat.Egy példa.Tartsunk ki az elképzeléseink és céljaink mellett mert lehet épp a cél előtt adjuk fel.Hmm ettől kitartó leszek és hajtom,meg teszek mindent a végsőkig kitartva,erősen és rendíthetetlenül,se a hitem sem a gondolataim nem ingatnak meg, még akkor sem ha Mások épp lebeszélni igyekeznek róla.Eldöntöttem akarom ,megcsinálom,bevonzom,mert a gondolat teremtő erejű.És a másik véglet néha jobb elengedni és nem görcsösen ragaszkodni valamihez mert több fájdalmat és sebet szerzünk mint jót.De ha elengedem az nem egyenlő a feladással?Indítsam el a teremtő gondolatot úgy ,hogy már sajátomnak érzem a kitűzött célt és dőljek hátra s várjam az eljövendőt?Mi a jó döntés? Mi a jó megvalósítás a célunk elérésére? Vagy csak csináljam félgőzzel a többit hagyjam a sorsra?De akkor úgy érzem nem tettem meg mindent azért amit igazán akarok.Ha nem teszünk semmit nem is küzdünk.Zizi
Vágyak
Erőm el hagy,
szívem megfagy.
Nem csókol már ajkad,
a lelkem elsorvad.
Kérek még pár szót,
Pár ölelést, fájót.
Erejét ne feledjem,
Kezeid el nem eresztem.
Fektess az ágyra,
ne legyek árva.
Kezem a Tiédben,
remegőn meg pihen.
Égek már a vágytól,.
A testem is csak lángol,
Csorgasd Rám a nyálad,
Tépjük szét az ágyat.
Akarom ma éjjel,
tele vagyok kéjjel.
Minden egyes percben,
Azt akarom vedd el.
Zizi
szívem megfagy.
Nem csókol már ajkad,
a lelkem elsorvad.
Kérek még pár szót,
Pár ölelést, fájót.
Erejét ne feledjem,
Kezeid el nem eresztem.
Fektess az ágyra,
ne legyek árva.
Kezem a Tiédben,
remegőn meg pihen.
Égek már a vágytól,.
A testem is csak lángol,
Csorgasd Rám a nyálad,
Tépjük szét az ágyat.
Akarom ma éjjel,
tele vagyok kéjjel.
Minden egyes percben,
Azt akarom vedd el.
Zizi
Egy Vendégposzt Takács László tollából !!
Fél, mondatok - Szia, én… - Új a számod? - Igen, de ha a régin… akkor? - Nem tudom, lehet… - Lehet, hogy igen, vagy inkább nem? - Mindkettő lehet… Tudod, már régen… - Régen, de akkor is… Most… Én… - Miért most? - Kellett idő… - Ennyi? - Ennyi. - Most, akkor ennyi? - Most… - Mi van most? - Most úgy gondoltam… - Most gondolod úgy? - Nem csak most gondolom úgy, hidd el… - Higgyem el? - Tudom, hogy sokszor… - Akkor, most, miért? - Mert, én mindig… és Te… - Mindig elhittem? Igen. És most is…? - Most tényleg… ………….. - Velük mi van? - Jól vannak. Megvannak. - Nem kérdeznek? - De. - És? - Válaszolok. - Mit? - Amit kell. - Nem lehetne, hogy… - Őket, vagy engem? - … Nem is tudom, talán, előbb… - Ketten? - Négyen. - Már rég… - Igen, de most… - Most nem… - Valaki más? - Nem. - És volt? - Volt, de… És, ezt most miért? - Nem baj, csak… - Akkor meg, minek? - Lehet, hogy, egyszer… - Egyszer, majd… Talán.